Kedves Ügyfeleink!
Áldott, békés Húsvétot kívánunk!
Irodánk nyitva tart az ünnepek alatt is, piros tojásokkal várjuk az érkezőket!
Húsvéti népszokásról, jelképekről:
Tojás:
A legősibb jelkép kétségtelenül a tojás.
Bár manapság leginkább a gyermekek ajándékaként szerepel, a tojás az élet újjászületésének, a termékenységnek legősibb jelképe
Magyarországon a festett, díszített tojás ajándékozása szinte kizárólag a húsvéti időszakhoz kapcsolódik. A díszített tojások festésének formái, a minták elrendezése tájegységenként változott. A tojást osztókörökkel „szelik”fel. Ezt rámázásnak nevezik. Az így kialakított mezők alkotják a díszítés kereteit.
A barka:
Fontos húsvéti jelkép, a mi éghajlatunkon a pálmaágakat helyettesíti , amelyekkel üdvözölte a nép a Jeruzsálembe bevonuló Jézust. Ennek emlékére szentelik meg a barkát virágvasárnapján.
A megszentelt barka eresz alá helyezve villámcsapástól őrizte a házat, de különböző betegségek gyógyítására is használták
Bárány
„Jézus Krisztus áldozati bárányként halt kereszthalált az emberiség megváltásáért”, ezért nevezik őt Isten bárányának is, ami egyébként az ótestamentumba szereplő, zsidók által bemutatott bárány áldozatára rímel. Szerepe Magyarországon eltűnőben van, míg Európa más országaiban a bárányhús fogyasztása az ünnephez tartozik.
Locsolkodás:
A locsolás csaknem egyidős a termékenységkultusszal, de a vízzel való meghintés a keresztségre, a keresztelésre is utal. Vízbevető, vízbehányó hétfőnek nevezték húsvét hétfőjét, ami utal a locsolás egykori módjára. Nem volt mese, a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödörszám öntötték rájuk a vizet.
Forrás: https://netfolk.blog.hu/…/26/husveti_szimbolumok_es_eredetuk
